A vendégbarátság istene is Kréta szülötte

Hajdan híre ment, hogy meghalt és a szülohazájában, Krétán lett eltemetve a nagy Zeusz, az ógörög istenvilág ura, aki a Dikté-hegy barlangjában született, és Ida hegyén nevelkedett. Kallimakhosz, a hellénisztikus kori alexandriai költo himnuszt szentelt neki, amelyben szembeszáll ezzel a szerinte tarthatatlan hagyománnyal:

"Krétaiak mindig hazugok", hisz sírt is emeltek néked, urunk; de te nem haltál meg, mert vagy örökké (Devecseri Gábor fordítása)

A krétaiak valóban hazudtak. És bizonyosan megvolt az oka annak, hogy a nagy istennek halálhírét költötték, csakhogy ezt mások nem értették. Ha egy istent a természettel azonosítanak, akkor az az isten minden évben meghal, s minden tavasszal a vegetációval együtt újjászületik...

Ezt történt Zeusszal is, aki valójában sohasem hal meg:

Kréta szülötteként évrol-évre feltámad, hogy tovább uralkodjon. S az is természetes, hogy a természet harmóniájában élo és annak ritmusát követo isten maga is tiszteli, szereti és elfogadja a természet minden teremtményét. Így kapja a krétai Zeusz a "Xeniosz" jelzot, mint a vendégbarátság istene, az ide látogatók védelmezoje, aki bokezuen lát vendégül minden idegent, aki szent földjét megtiszteli. A krétai ember lelkében a vendégbarátság mellett fontos szerepet játszik a becsület és a tisztesség, és az erkölcsi értékek rendszerében a család után elokelo helyet foglal el a barátság.

A bátor és szabadságvágyó krétai lélek gyakran ragadtatja magát túlzásokra a virtus dolgában, a szüloföld és a természet kultuszában és a vendégszeretetben.

A Haniába érkezo látogatónak érdemes megismernie a vendégszeretetet, ezt a napjainkban egyre ritkább kincset. Vegyüljön el az emberek közé! Üljön le az asztalukhoz, hallgassa meg történeteiket és titkaikat. Ismerje meg túlzásaikat és erkölcsi felfogásukat. Fogadja el figyelmességük megnyilvánulásait: egy állva kínált pohárka pálinkát, "egy falás gödölyehúst" vagy akár egy szegényes otthonban feltálalt pazar vacsorát. Hania lakói a vendéget elhalmozzák szeretetük apró jeleivel, megosztják vele mindenüket és otthonos légkört teremtenek körülötte.

Mindez nem magamutogatás, megszokás vagy éppen becsületbeli ügy, hanem életmód és lelki attitud kérdése. Elvégre a krétai embernek semmi sem a kizárólagos tulajdona. Lakhelye az egész krétai föld, s ennek a földnek egyetlen darabja fölött sem rendelkezik kizárólagos jogokkal. Alázattal s egyben büszkén veszi tudomásul, hogy o is csupán egy a becses vendégek közül bokezu atyja, Xeniosz Zeusz -a vendégbarátság krétai születésu istene- tágas palotájában.