Helyi sajátosságok és hagyományorzés

Noha Hania és a megye többi nagy települése értelemszeruen a globalizáció és a technika korának életritmusát követi, de elevenen orzik a krétai népi hagyomány meghatározó vonásait. A mai Kréta lakóit az ünnepek, búcsúk, a hétköznapi idotöltés megannyi formája és a hagyományos muvészi alkotótevékenység köti a múlthoz és a kulturális örökséghez. A szokásokat és hagyományokat minden krétai orzi, s különösen igaz ez a sziget belsejében található falvak és nagyközségek népére. Hania megye falusias vidékén, s foleg a magasabban fekvo településeken még ma is sok népviseletbe öltözött idos férfit láthatunk, hosszú szárú csizmában, lovaglónadrágban, fekete ingben és rojtokkal díszített fejkendoben. Velük ellentétben az asszonyok már nem hordják a hagyományos viseletet, bár az öregebbek továbbra is feketébe öltöznek, és fejkendot viselnek.

Görögország egyetlen részén sem orzik úgy a szoros családi és rokoni kapcsolatokat, osi szokásokat, zenét és dalkultúrát, mint Krétának ezen a vidékén. Továbbra is a hegedu, a krétai líra (háromhúrú térdhegedu) és a lauto (lant) a hagyományos hangszer, a tradicionális krétai táncokat járják, élükön a haniai szirtosszal (amelyet eloször a kiszamoszi Luszakieszben táncoltak), s a mulatságokban ma is az improvizált krétai párverseket (mandinadesz) és a rizitiko ("hegyaljai nóta" a Fehér Hegyekbol) mufajába tartozó dalokat éneklik.

A másutt már kiveszett mesterségek Krétán még orzik pozícióikat. A földmuves ma is a 19. századi módszereket alkalmazza, és az állattenyészto napjainkban is az osidok óta használt -egyszeru, és mégis eredményes- eszközökkel készíti a tejtermékeket. Hania kikötojében még ma is találunk bérkocsist, s még dolgozik a csizmadia és az üstfoltozó. A néprajzi múzeumok -például Gavalohoriban vagy Luszakieszben- és a kisebb helyi gyujtemények a letunt korok mezogazdasági, állattenyészto és polgári életformájának számtalan emlékét orzik.

Sok önkormányzat kulturális egyesülete vagy a falusi turizmus céljaira alakult, a helybeli asszonyokat tömöríto szövetkezete rendszeresen elevenít fel a hagyományos krétai konyhával vagy kézimunkával -kötéssel, hímzéssel, szövéssel, vert csipkével stb.- kapcsolatos hétköznapi szokásokat.

Virágzik a fazekasság és a fafaragó mesterség, akárcsak a krétai torkészítés mestersége, amelynek központja a haniai kikötoben, a Karaoli-Dimitriou utcában található késesmuhelyek. A népmuvészet fejlodésén nagyot lendített Verekinthosz muvészfalu alapítása a Szudai Ipari Parkban, ahol 45 háziipari és népmuvészeti üzem talált otthonra.

Hania megye elszántan küzd azért, hogy elevenen megorizze, s a modern kor adottságaihoz igazítsa a kihalással fenyegetett osi hagyományokat. Ehhez nagy és nehéz utat kell megtenni, de az elszántság és a kitartás át fogja segíteni a krétaiakat az akadályokon.