Kréta gyöngyszeme

A Haniába látogató turistának a sokféle kultúrát ötvözo történelmi belváros utcáin teendo sétát érdemes a város közepén, a hajdan itt állt velencei bástya, a Piatta Forma helyén 1911-ben emelt Vásárcsarnokban kezdenie. A kereszt alaprajzú rangos épület 76 üzletnek ad helyet. A csarnok nyugati lépcsoi az üzletekkel teli Muszuron utcába vezetnek, amely a Katola negyedben található. Ha a Muszuron utcában észak felé haladunk, balra fordulva egy idegenforgalmi nevezetességnek számító sétálóutcában, a Szkridlof utcában

találjuk magunkat, a csizmadiamuhelyeirol elnevezett Sztivanadika negyedben. A sétálóutca a Halidon utcába torkollik, amelynek elején található a nagy múltú Chrysostomos Irodalmi Egyesület székháza és a Városi Képtár. Ez a festoi utca vezet le az óvárosba és a kikötobe, miközben elhalad a haniai katolikus templom, majd a Mitropoleosz téren álló, Mária templomba való bevezetésének szentelt impozáns ortodox székesegyház és a Régészeti Múzeumot befogadó Szt.

Ferenc templom elott. A Halidon utca végén a Karaoli- Dimitriu utcába befordulva utunk Küdónia bizánci falai mellett visz, amelyekbe korábbi korok maradványait is befalazták. A bizánci városkapun és a Katre utcán áthaladva a Canevaro utcán kaptatunk tovább. Itt már a fellegvárban járunk, s megtekinthetjük a feltárt minószi település romjait. A Canevaro utcán továbbmenve balra befordulunk az Ajiu Marku utcába, ahol még láthatóak a velencei Santa Maria dei Miracoli templom és kolostor (1615) maradványai.

A fellegvár (Kaszteli) peremére érve szemünk elé tárul Hania velencei kikötoje, keleten a 14-16. sz.-i hajójavító muhelyek ("arzenálok") két csoportjával és a lábunk alatt az ún. Nagy Arzenállal.

Ha az Ajiu Marku utca végén a látogató lemegy a lépcson, a kiköto foútjára, az Enoszeosz rakpartra jut ki a Nagy Arzenál mellett, amely a restaurálás után a Mediterrán Építészeti Központ kiállító- és kongresszusi csarnokaként muködik. A kiköto hosszú mólóját a kis San Niccolo erod szakítja meg. A móló végén a velencei világítótorony áll, amelyet a török uralom idején minaretté építettek át. Nyugat felé haladva a látogató elgyönyörködhet a kiköto színes és változatos, velencei jellegu épületeiben. A Tombazi rakparton a Kücsük Hasszán dzsámi vagy más néven Jali Dzsamiszi (1645) mellett elhaladva a Szindrivaniu térre ér, s ott újra a Halidon utcával találkozik.

Ha a Kundurioti rakparton halad tovább, vendéglok és kávéházak mellett vezet az útja, s a kiköto nyugati végébe érkezik, ahol a Firkasz erod emelkedik. 1913. december 1-én itt vonták fel ünnepélyesen a görög zászlót, amikor Kréta egyesült Görögországgal.

Az erodben kapott helyet a Krétai Tengerészeti Múzeum és a Krétai Történeti, Néprajzi és Régészeti Társaság. Az erodöt megkerülve a látogató a Theotokopulu utcán sétálhat felfelé, s bal kéz felol a San Salvatore templomot (15-17. sz.) láthatja, amely a Haniai Bizánci és Posztbizánci Gyujteménynek ad helyet. Itt kezdodik a festoi Topanasz negyed, amely az itt található velencei loszerraktárról (törökül top hane) kapta a nevét, és szuk utcácskáiban a velencei és török építészet jellegzetes alkotásait láthatjuk. A Theotokopulu utca végén a Duka utcán lesétálva a velencei város elokelo negyedébe jutunk.

Itt megcsodálhatjuk a velencei és török elokeloségek palotáit, a Theofanusz utca építészeti remekmuveit, amelyeket helyreállításuk óta idegenforgalmi szálláshelyként használnak.

A környék jellegzetes épülete a Renier család 15. sz.-ban épült palotája a Moszhon utcában, amely egy kis, Szt. Miklósnak szentelt családi kápolnát rejt, s impozáns homlokzatát latin felirat és a családi címer díszíti.

A Zambeliu utcán lefelé sétálva jobb kéz felol az Ovriaki, azaz a régi zsidó negyed mellett haladunk el, amelynek felújított zsinagógája egész Krétán egyedülálló, és újabb velencei és török idokbol származó köz- és lakóépületeket csodálhatunk meg, köztük egy török fürdot is. A hangulatos Kondilaki utca keresztezi a Zambeliu utcát, és az óvárosba vezet minket. Miután még egyszer ízelítot kapunk a középkori város hangulatából, a Schiavo-bástya alá érünk, ahonnan egy a F. Portu utcán található kicsiny és igen szép téren át ismét a Halidon utcában találjuk magunkat a Sztivanadika muhelyeinek magasságában.

A kikötotol keletre a patinás Szplandzia térre jutunk, ahol Szt. Miklós (Ajiosz Nikolaosz) 1204-ben épült templomát láthatjuk a török minarettel, valamint Szt.

Rókus reneszánsz templomát (1630). A tér körül erosen törökös jellegu lakónegyedek találhatók.

Hania történelmi és idegenforgalmi városközpontján és az óváros falain túl egyfelol a nagy múltú Halepa városnegyedét érdemes felkeresni a 19-20. sz. fordulóján épült palotákkal, másfelol pedig a Tabakariát, a tímárnegyedet.

Halepában található György herceg palotája, Eleftheriosz Venizelosz háza, amely ma a Nemzeti Eleftheriosz K. Venizelosz Kutatóintézetnek ad otthont, s a nagy politikusról elnevezett és annak szobrával díszített téren áll, s ugyancsak itt van a hajdani Francia Iskola (1860), az orosz Szt. Magdolna templom és az Evangelisztria templom.

Ha Halepából a város felé vesszük utunkat, az újkori nevezetességekbol érdemes megtekinteni az Eleftheriasz teret, amelynek közepén Eleftheriosz Venizelosz szobra áll. Vele szemben található a megyei prefektúra (és bíróság) épülete, amely a török építészet nagyszeru alkotása. A Dimokratiasz utcában található a Deszpotiko (Püspöki Palota), valamint a Kidonia és Apokoronasz Szent Metropoliája Kulturális Központja, a Városi Muvelodési Ház, a Népek Békéje és Barátsága Park, a régi Olasz Laktanya, az Óratorony, a Városi Park és a haniai Nemzeti Stadion létesítményei. Hania városa méltán nevezheto Kréta gyöngyszemének, hiszen egyedülálló módon ötvözi a régit az újjal:

a legendás minószi fénykort a velencei spiritualitással, a török egyszeruséget a klasszicista mívességgel, a középkori szépséget a modern kor nagyvonalúságával, a nemes vonalvezetést a rafinált komponálással.

S a krétait a velenceivel, a törököt a zsidóval, a víz kékjét a ko keménységével, a csónakot a hintóval...