A természet lágy ölén

A krétai civilizáció az osidok óta szoros kapcsolatban állt a természettel, s a krétaiaknak a környezet iránt táplált tisztelete nemcsak életmódjukban nyilvánult meg, hanem muvészetükben és vallási életükben is. A krétai ember még ma is átérzi az osi kötodést a természethez és a természetes életvitelhez, és magától értetodo módon törekszik a környezettel való harmóniára.

Hania megyében és egész Krétán a természeti környezet állapota igen jó. A tengerek tiszták, és a belso részeken az érintetlen természet nagy területeken orzi szépségeit.

A változatos geomorfológiának és a mérsékelt éghajlatnak köszönhetoen több mint 2100 vadon termo növény fordul elo ezen a tájon, s közülük 300 fajta oshonos. A krétai természet sokszínuségét oshonos állatfajták teszik teljessé.

Hania megyében nyolc vegetációs övezet található:

a tengermenti, az alföldi, a szubmontán, a hegyi, a szubalpesi, az alpesi, a vízi élohelyek és a szakadékok-szurdokok övezete, amelyek mindegyike sajátos növény- és állatvilágnak ad otthont. Ezen élohelyek jelentos része ma védett terület (Plataniasz - Jerani - Pirgosz Psziloneru - Maleme partszakasz, az Ajai-tó, a Kurnaszi-tó, Gavdosz, Gavdopula és Elafoniszi szigetei, Gramvusza és Irini hegyfokai stb., amelyek Natura 2000 területek) vagy nemzeti erdo (mint a Szamariai-szurdok).

A minószi muvészet kedvelt díszítoeleme, a tengeri liliom (Pancratium maritimum) és a tengeri viola (Matthiola tricuspidata) a vízparton no, ott, ahova az álcserepes teknosök (Caretta caretta) rakják tojásaikat. A szuhar (Cistus sp.), a pillangósvirágú Ebenus cretica cserjéi, az olajfa (Olea europea), a citrusfélék és több tucat vadvirág alkotják azt a környezetet, ahol a krétai erdei egér (Apodemus sylvaticus creticus) tanyázik a krétai borz (Meles meles-arcalus), a krétai nyest (Martes foina-bunites), a krétai menyét (Mustela nivalis-galinthias), valamint a nyúl és a sün társaságában. A félig hegyes vidéken honos a krétai ciklámen (Cyclamen creticum), a karmazsintölgy (Quercus coccifera) és a borzas kecsketövis (Calicotome villosa), s valamivel magasabban, a hegyes tájakon az örökzöld juhar (Acer sempervirens) és a krétai tulipán (Tulipa cretica) no a kiszamoszi szelídgesztenye-erdok (Castanea sativa) és a Lefka Ori cipruserdoi (Cupressus sempervirens) között.

Itt él a krétai bezoár kecske (Capra aegagrus-cretica), a világon egyedülálló krétai tüskésegér (Acomys minus) s a krétai vadmacska (Felis silvestris agrius), valamint olyan ragadozó madarak mint a szirti sas (Aquila chrysaetus), a ritkaságszámba meno szakállas saskeselyu (Gypaetus barbatus) és a fakókeselyu (Gyps fulvus). A fentieken kívül a megye több szurdokában a krétai illatos fuszer- és gyógynövények szinte teljes kínálatát megtaláljuk, amelyek közül a legismertebb a krétai szurokfu (Origanum dictamnus). Tavasszal Hania megye virágdíszbe öltözött fái és bokrai ezernyi színben pompáznak, s a gyógyfüvek fuszeresen bódító illata tölti be a levegot. A téli hónapok után új erore kapott állatok háborítatlanul rajzanak ki a szabad természetbe.