Egy táj arculata

Hania megye Kréta legnyugatibb részén fekszik.

Területe 2376 négyzetkilométer, lakossága 150.387 fo (2001-es összeírás). Keleten Rethimni megyével határos, s a többi irányból a melegvízu Földközi-tenger - északon a Krétai-tenger, délen a Líbiai-tenger- mossa 350 km hosszú partjait. A megye gerincét a Lefka Ori (Fehér Hegyek) vagy más néven Madara hegység alkotja, amelynek legmagasabb csúcsa Pahnesz (2454 m). A hegylánc nyugat-keleti irányban szeli át a megyét és Rethimni megyénél simul bele a felszíni domborzatba. Nagy fennsíkok -az Omalosz (1080 m) és az Aszkifosz (780 m)-, valamint páratlan szépségu szurdokok és szakadékok -Ajia Irini, Szamaria, Aradena, Imvrosz stb.- tagolják. Északi részén termékeny síkság terül el. Forrásvizei életet adó folyókká egyesülnek, amelyek közül a Plataniasz (ókori Iardanosz) és a Kiliarisz a legnagyobb. A kiszamoszi, haniai, armeni és jeorjiupoliszi síkság a Krétai-tenger surun lakott és fejlett idegenforgalommal rendelkezo partvidékébe torkollanak. Az erosen tagolt északi parton négy nagy félsziget található Gramvusza, Irini (Szpatha), Akrotiri és Drepano hegyfokaival. Köztük négy, kikötonek kiválóan alkalmas öböl helyezkedik el: a Kiszamoszi-, Haniai-, Szudai- s a Jeorjiupoliszi-öböl. A Szudai-öbölben található Görögország legnagyobb és legbiztonságosabb kikötoje.

Az északi résszel ellentétben a Lefka Ori hegylánca az erosen tagolt déli és nyugati parton csak egy szuk földsávot hagy a mezogazdasági muvelés számára, ha leszámítjuk nyugaton a kandanoszi, keleten a frangokasztelloi síkságot.

Ennek következtében a déli és a nyugati part ritkán lakott és idegenforgalmilag is kevésbé fejlett, viszont jobban orzi vadregényes természeti szépségét. A déli part öt kis öble (Paleohoránál, Szujánál, Ajia Rumelinél, Lutrónál és Hora Szfakionnál) és a nyugati parton található három öböl (Livadi, Szfinari és Sztomio mellett) nem alkalmas nagy hajók kikötohelyének.

A megyéhez tartozó szigetek (Szuda szigete, a Haniai-öbölben Ajii Theodori szigete -más néven Thodoru- s a "Szelíd", ill. a "Vad" Gramvusza-sziget az azonos nevu hegyfok csúcsánál) lakatlanok, kivéve Gavdoszt, amely Európa legdélibb lakott pontja, s Kréta közelében az egyetlen emberlakta sziget. Szfakiával szemben található, 23 tengeri mérföld távolságra Hora Szfakiontól és 32 tengeri mérföldre Paleohorától.

Nemcsak megyei, hanem krétai viszonylatban is egyedülálló a Kurnaszi-tó (Apokoronasz járás), amelyen kívül Ajában (Kidonia járás) is találunk egy kisebb mesterséges tavat.