Hódítók zsákmánya

Kréta Kr.e. 68-ban veszítette el a függyetlenségét, amikor Quintus Caecilius Metellus római proconsul Phalaszarnából kiindulva elfoglalta az egész szigetet.

Küdóniát szabad városnak ismerték el a rómaiak, s a római uralom (Kr.e. 68 - Kr.u. 324) alatt virágzó település volt. A római és az oskeresztény kort a bizánci császárság évszázadai követték. Küdónia ekkor is fontos szerepet töltött be a krétai települések sorában, amint azt a haniai Kaszteliben elokerült nagy ókeresztény bazilika romjai is tanúsítják. 823-ban Kréta szigete arab (szaracén) kézre kerül. A hódítók nem hagytak emlékeket a térségben, és 961-ben Niképhorosz Phókasz bizánci császár felszabadítja a szigetet. Küdónia ekkor már új néven ("Hania") továbbra is fontos település és erodített katonai központ marad.

A bizánci kor Krétán 1204-ig tartott: a sziget ekkor került a velenceiek kezére, miután azok kiuzték innen az itt lábukat megvetett genovaiakat. Hania vidékére 1252-ben települtek be. Noha a krétaiak állandóan felkeltek ellenük, a velenceiek 1669-ig tartották magukat a szigeten, és kitörölhetetlen nyomokat hagytak Kréta kultúráján. Az oszmán-törökök Haniát már 1645-ben elfoglalták, s 1669-re az egész sziget a fennhatóságuk alá került. A török uralom különösen sok megpróbáltatást hozott magával, s egymást követték Krétán a felkelések és a megtorlásul elrendelt vérfürdok. 1830 és 1840 között a Porta a szigetet Egyiptomnak adta, s 1851-ben a törökök Haniába tették át Kréta közigazgatási központját. 1898 és 1907 között az akkori idok nagyhatalmai szállják meg Krétát -a megye területébol az olaszok Haniát, a németek Szudát és az osztrákok Kiszamoszt-, és a görög György herceget nevezik ki az autonóm Krétai Állam kormányzójává. A sziget elso kormánya Haniában alakul meg. 1910-ben Eleftheriosz Venizeloszt, aki már az elso krétai kormánynak is tagja volt, megválasztják Görögország miniszterelnökévé, és 1913. december 1-én Kréta egyesül Görögországgal. A sziget 1941. május 20-ig orzi meg szabadságát. Ezen a napon veszi kezdetét a Harmadik Birodalom csapatai ellen vívott legendás krétai csata. A levegobol indított hatalmas ereju támadásnak Hania és a malemei repülotér nem tudott tartósan ellenállni. A helybeli lakosok és a csekély számú szövetséges és görög erok hosies ellenállását letörve a németek 10 nap alatt elfoglalják a szigetet.

A nagy véráldozatot követelo német megszállás 1945-ig tart. Kréta történeti helyét a mítoszok és dicso ókori múltja jelölte ki, sajátos arculatát azonban a késobbi századok hódításai és szabadságharcai formálták. Mintegy fél évszázada éli Kréta szabadon és háborítatlanul az életét: jogos büszkeség tölti el amiatt, hogy számtalan hódító vonult át ezen a tájon, s kerítette ideig-óráig hatalmába a szigetet, de leigázni egy sem tudta. Hiszen a test rabságba vetheto s megtörheto, de a krétai lélek soha nem lett rabbá és soha nem tört meg...