Kultúrák ötvözoje

A bizánci birodalom és az ortodox kereszténység kitörölhetetlen nyomokat hagyott Kréta fejlodésén. Egyedül Hania megye területén több mint 300 bizánci templom maradt fenn. Szuja ókeresztény bazilikái és a pompás padlómozaikjairól híres almiridai bazilika, a kiszamoszi püspökség Mihály arkangyalnak szentelt 6. sz.-i körtemploma -az építészetileg is páratlan és öt freskóréteget rejto Rotonda-, Szt. Miklós (Ajiosz Nikolaosz) 11. sz.-i temploma Kiriakoszeliában (Apokoronasz járás), Monasztira vagy más néven Panajia Zerviotissza 12. sz.-i temploma Sztiloszban és Szt. György (Ajiosz Jeorjiosz) 1243-ból származó, Pavlosz Provatasz freskóival (1430) díszített temploma Alikianoszban a legjelentosebbek a megye egyházi emlékei között, de a látogató figyelmébe ajánlhatjuk az 1314-ben épült Szt. György (Ajiosz Jeorjiosz) templomot a szfakiai Komitadeszben, az Isten Anyja (Mitera tu Theu) templomot a szelinoi Kakodikiben, a 14. sz.-i Mihály arkangyal (Arhangelosz Mihail) templomot a szfakiai Aradenában.

Kolostorokat már a 824 elotti elso bizánci periódusból is találunk Krétán, s a 16. századtól, a török veszély erosödésével a velencei hódítók támogatásával újabbak is épülnek, s a régieket is felújítják. A legjelentosebbek Akrotiriben találhatók: a Zangarola fivérek számos nyugati építészeti elemet tartalmazó, 17. sz.-i Ajia Triada (Szentháromság) kolostora, valamivel távolabb egy az Angyalok Úrnojének szentelt erodszeru Governetto kolostor (Moni Guvernetu) a 16. századból, s még távolabb egy szurdokban Remete Szt. János (Ajiosz Ioannisz o Erimitisz) 17. sz.-i kolostorának fotemploma (katholikonja), a vadregényes és nehezen megközelítheto tájhoz alkalmazkodó építészet remeke. Fontos emlék még a Timiu Prodromou noi kolostor Korakieszben, a Panajia Odijitria kolostorerod (Moni Goniasz) Kolimbariban (17. sz.), a sztiloszi (Apokoronasz járás) Ajiu Ioannu Theologu (Szt. János evangélista) kolostor, a sziklára épült Panajia Hriszoszkalitissza kolostor a nyugati parton, a Hriszopiji zárda Murnieszben, az Ajiasz Kiriakisz monostor Varipetróban, a 12. sz.-i Ajiu Jeorjiu (Szt. György) kolostor Karidiben stb. A számtalan hódító a megye egész területén hagyott olyan emlékeket, amelyek felidézik elottünk a krétai nép szenvedéseit és vitézségét. A szelinoi vár Paleohorában (13. sz.), a Frangokasztelo (14. sz.), a Da Molin család tornyának romjai (13. sz.) Alikianoszban, a Kokolakisz-féle velencei épületek Dereszben és a Rotonda villa a kiszamoszi Kalatheneszben csupán néhány példa a velencei uralom korai emlékeibol. A korszak végén, amikor egyre fenyegetobbé vált a török veszély, a velencei építészek legjobbjai emeltek itt kituno védmuveket, mint amilyen a haniai vár, Sanmicheli alkotása (1537), a szudai sziget vára és a gramvuszai vár, Orsini muvei (1570-bol, ill. 1579-bol). Számos vár és toronyerod (kule) képviseli a török kort is, például az Idzsedin (1872) Kalamiban, az apterai toronyerod (1867), az aszkifoszi toronyerodök és az Alidakisz-torony az apokoronaszi Embroszneróban.

A sziget utolsó megszállói nem emeltek pompás épületeket, de ok is hátrahagytak valamint, mementó gyanánt az emberi mohóság értelmetlenségérol és a háború borzalmairól: a II. világháborús német katonai temetot Malemében, ahol 4400 német katona nyugszik.