Legendákba veszo történelem

A sziget távoli múltjának, az írásbeliség elotti kornak, ill. a még megfejtetlen írott források korának emlékezetét az antik mítoszok orzik.

Az ókori források Minósznak, Zeusz és Európé nimfa fiának, Kréta elso királyának és benépesítojének tulajdonítják a legtöbb város alapítását, amelyek közül a legjelentosebb Küdónia (nyugaton, a Peloponnészosszal szemben), Knósszosz (a sziget közepén, Kis-Ázsia felé) és Phaisztosz (a déli tenger felé) volt. Kérdés persze, hogy a mítosz mennyiben tükrözi a tényleges helyzetet. Hania megye újkokori történetérol (Kr.e. 6100 - 3500/2900) nem sokat tudunk, azon túlmenoen, hogy a megye északi részeinek barlangjaiban és a síkságokon emberi tevékenység nyomai mutathatók ki. A minószi korszak (Kr.e. 2800-1200) mindenütt kimutatható Nyugat-Krétán, s jelentos a települési és temetkezési maradványok száma. A legkorábbi feltárt település Varipetro község Debla dombján került felszínre, s a közép-minószi kor virágzó települése Nerokuro mellett volt, Szuda határában. Nyugat-Kréta legnagyobb és leghosszabb életu települése -az agyagtáblák szótagírásában használt alakjában- ku-do-ni-ja (a késobbi Küdónia) volt a Kaszteli dombon, a mai Hania városa alatt. Az ásatások itt jelentos és olykor egyedülálló építészeti maradványokat és tárgyi leletanyagot tártak fel, amely a haniai régészeti múzeumban van kiállítva. A megyében számos sír is található, különösen a késo-minószi korból: például Malemében, Filakiban és Sztiloszban tártak fel ilyeneket.

Kr.e. 1100 körül Argosz királya, Kisszosz fiának, Althaimenésznek a vezetésével peloponnészoszi dór telepesek érkeznek a szigetre -minden valószínuség szerint Nyugat-Krétára-, amelyet benépesítenek, egy részük pedig innen Rhodoszra távozik. Kréta dór sziget lesz, s a minószi periódus után kezdetét veszi a "görög" korszak, amelynek során számos városállamot alapítanak a mai megye területén. Ebben a térségben a kor legjelentosebb települése ekkor Küdónia volt, amelyet Kr.e. 524-ben szamoszi telepesek kerítettek hatalmukba, s 519-ben az aiginaiak kezére került. Mint a politikai, katonai és gazdasági szempontból legjelentosebb polisz, állandó konfliktusban állt a megye területén található többi nagy várossal: keleten Apterával (Megala Horafia községtol északra), Kiszamosztól délre Polürrhéniával és a nyugati parton Phalaszarnával.

A békeidoben széthúzó poliszok egységbe kovácsolódtak, amikor külso ellenség fenyegette a szigetet.

Így gyozték le Kr.e. 74-ben a Haniai-öböl elott a nyílt tengeren a Krétát megtámadó római flottát. De gyozelmüknek nem sokáig örülhettek...