Utazás a múltba

Az ókori görög és krétai kultúra tiszteloinek vagy a múlt iránt érdeklodo laikusnak Hania megye páratlanul izgalmas idoutazást kínál. Az ismert minószi régiségeken és az ógörög idok Küdóniájának a mai Hania városa alatt rejtozo romjain túl a megye minden más pontján is klasszikus görög vagy római kori emlékek tárulnak a látogató elé.

Haniától keletre, Megala Horafia község mellett állt az antik Aptera, egy a Szudai-öböl s az Armeni-síkság fölé magasodó helyen alapított város, amelyhez dél felol a Lefka Ori nyújt impozáns hátteret. A város virágkora a hellénisztikus korra (Kr.e. 330-68) esik, de a rómaiak alatt újból virágzásnak indult. A modern kor látogatója a fellegvár hellénisztikus kori falait láthatja, amelyek körülveszik a dombot, valamint számos római kori emléket, amelyek közül legfontosabbak a boltíves víztárolók és a fürdok.

A bizánci korban a terület a patmoszi kolostorhoz tartozott, s a török kor emlékét a domb északi végében egy toronyerod orzi, amely az Idzsedin -a Szudai-öböl szárazföldi ore- fölé emelkedik. A török idok erodítései harmonikus egységet alkotnak Szuda szigetének velencei idokbol származó erodjével.

Haniától nyugatra és Kiszamosztól keletre található az antik Polürrhénia, az ókori Kréta másik jelentos városa, amely a Kiszamoszi-síkság s a Kiszamoszi-öböl fölé magasló helyen épült. Ma a görög és római kor építészeti maradványai láthatók itt, de a leglátványosabb romok -a fellegvár impozáns erodítése- a bizánci kor emlékei.

A sziget nyugati végében, a megye egyik legszebb tengerpartja mellett láthatók az ókori Phalaszarna romjai. A vastag hellénisztikus kori falak mögé rejtozo város kikötojét is fallal vették körül, s ettol Kréta legerosebb tengerészvárosainak (és... kalóztelepüléseinek) egyike lett. A római Metellus Kr.e. 68-ban pusztította el, s ezután többé nem akadt lakója. A látogatóra mély benyomást tesz a kiköto négy eros tornya. A késo ókorban Kréta nyugati partja a földkéreg mozgása következtében felemelkedett, s ezért ma a kiköto 9 méterrel a tengerszint felé került és 100 méterrel eltávolodott a parttól.

A látogató amolyan elsüllyed városnak látja az ókori Lisszoszt, amelyet Szujából lehet megközelíteni körülbelül egy órányi gyalogúttal, azután, hogy átkelünk egy szép szurdokon, felkaptatunk a hegyoldalon, majd pedig leereszkedünk a tenger felé. Lisszosz fontos vallási központ volt, és a szomszédos poliszokkal -Hürtakinával, Elürosszal és Tarrával- létrehozta a hegyi települések szövetségét. Ma is láthatók az ókorban messze földön híres Aszklépiosz-szentélye romjai a pompás mozaikpadlókkal, valamint számos római sírbolt.

Régészeti emlékeket a megye más részein is láthat a látogató:

az antik Minóa romjait Marathinál (Akrotiriben), Pergamosz maradványait a kidoniai Vriszesznél, Diktünna templomát Menieszben, hellénisztikus maradványokat Rokkában, mozaikpadlós római házakat Kiszamoszban, Poszeidón falusi szentélyét Ciszkianában, az ókori Elürosz romjait Rodovaniban s Tarra maradványait a Szamariai-szurdok kijáratánál.