Mesés szépség, a természet varázsa

Ha röviden kívánnánk jellemezni Hania megyét, talán a "kanyonok megyéje" nevet adhatnánk neki, mivel tucatnyi völgyszoros szeli át hegyvidéki tájainak felszínét.

A legnagyobb és leghíresebb a Szamariai-szurdok vagy más néven Farangasz, amelynek hossza 16 km, szélessége 3,5 m-tol 150 m-ig terjed, s falainak magassága helyenként eléri az 500 m-t. A szurdokon való átkelés 5-6 órát vesz igénybe, s csak májustól októberig engedélyezett.

A völgyszoros nemzeti erdo: a krétai növényvilág számos ritkasága megtalálható itt a ciprus- és fenyofajtáktól a szurokfuig és a vadvirágokig, s itt él a krétai bezoár kecske. Felejthetetlen látványt nyújt a szurdokvölgy gyurt és tektonizált lemezes mészko oldalfala. A Szelinóban található Ajia Irini szurdok hossza 7,5 km, legkeskenyebb pontjain 10 m széles, és függoleges oldalának magassága 500 m. Fo jellemzoje a dús vegetáció.

Szfakiában van az Imvroszi-szurdok, amely mélységét és falainak távolságát tekintve ugyancsak az impozáns krétai völgyszorosok közé tartozik 7 km hosszúságával és 300 m mélységével.

Oldalfalai helyenként 30-40 m magasságban mindössze 2-3 m széles rést hagyva csaknem összeérnek, s alagút hatását keltik. Vadregényes és tiszteletet parancsoló a Topoliai-szurdok, amely pompás visszhangjáról híres. Hossza 1500 m, barlangszeru üregekkel tarkított függoleges falainak mélysége 300 m, s szélessége 5-50 m között mozog. Vannak kevésbé ismert, de éppily szép és vadregényes völgyszorosok, például Szamaria környékén Tripiti, Kladosz és Elijasz szurdokai, Szfakiában Aradena, Katresz, Aszfendu, Ajiosz Nektariosz és Kallikratisz kanyonjai, Hania mellett a Theriszoszi-szurdok (az egyetlen, amelyen autóval is át lehet kelni), Kiszamoszban Rokka és Polürrhénia, Karanuban Boriani és Keramiában Diktamosz szurdoka (ez utóbbi az egyetlen nyugat-keleti irányú ilyen képzodmény).

De Haniát nyugodtan nevezhetjük a "barlangok megyéjének" is, hiszen több mint 1500 szárazföldi és tengeri barlang található a területén. A jelentosebbek közé tartozik a tengerfelszín alatt megközelítheto, mindmáig csak részben feltárt Elefántbarlang az apokoronaszi Plaka mellett.

Impozáns fehér és vörös cseppkövei mellett a több tízezer évvel ezelott élt és a maga nemében egyedülálló elefánt (Elephas Chaniensis), valamint törpeszarvasok maradványai tették e barlangot nemzetközileg is ismertté. Szfakia barlangja Aszfendu község mellett a benne talált oskori sziklarajzok miatt történeti szempontból érdekes. Az Omalosz-fennsíkon található Tzani zsomboly (aknabarlang) hossza 2500 méter. A Lefka Ori forrásokkal, vízesésekkel, földalatti folyókkal átszott aknarendszere az egész Balkán legnagyobb ilyen képzodménye, s legfontosabb tagja a Gurguthakasz akna, amelynek függoleges mélysége 1208 méter. Akrotiriben a Governetto kolostortól (Moni Guvernetu) nem messze található a Medvebarlang (Arkudoszpilio) vagy más néven a Medvés Szuzanya (Panajia Arkudiotissza) barlangja, a medvét formázó cseppkooszloppal, a "szenteltvíztartóval", amelyet a karsztvíz cseppjei formáltak és a Gyertyaszentelo Boldogasszonynak szentelt templomocskával. A közelben található Remete Szt. János barlangja is a hozzá tartozó Katholiku kolostor mellett. Pompás cseppkobarlang a 20 m magas és 70 m átméroju boltozattal rendelkezo Ajia Szofia Topolia községben, amelyhez egy hasonló nevu templom is tartozik. A kiszamoszi Szpilia községben lévo, igen nagy méretu, Remete Szt. Jánosnak szentelt barlang a csodatévo cseppköveirol híres. A Szamariai-szurdok oldalában Gigilosznál található a Demonoszpiliosz ("Ördögbarlang"), és a vidéken számos kisebb barlangot is találunk, így például Keramiában a Szkurahladai-barlangot, valamint Szamonasz, Kurnasz, Melidoni barlangjait stb.

De Hania megye jellegzetességei nemcsak a karsztképzodményekbol állnak. A tenger felé nyitott megye partvonalának teljes hossza 350 km, s számtalan fürdési lehetoséget kínál: csendes, érintetlen partszakaszokat vagy nyaralóktól nyüzsgo, kiépített strandokat.

Az olyan strandok, mint Nea Hora (Hania városának egyetlen kiépített fürdohelye), az Ajii Aposztolihoz tartozó Aranypart (Hriszi Akti) vagy Ajia Marina, Plataniasz, Jerani, Maleme, Kolimbari, Kiszamosz, Paleohora, Frangokasztelo, Kalivesz, Almirida, Jeorjiupoli és Kavrosz strandjai jól kiépítettek, és a szolgáltatások és létesítmények széles skálájával állnak a vendégek rendelkezésére. Ha a természetkedvelo turista messzebb merészkedik a nagy fürdohelyektol, csendesebb és háborítatlanabb partokat is találhat, tiszta fövennyel és kékeszöld vízzel.

A finom fövenyu Phalaszarna 3 km hosszú strandja például 2002-ben az "Európa legszebb strandja" címet nyerte el, s egy kis gyalogtúrával a part ókori kikötojéhez is el lehet innen látogatni. A kicsiny és lapos, mindössze 20 m tengerszint fölötti magasságú Elafoniszit ("Szarvassziget") egy 0,6-0,9 m széles és kb. 800 m hosszú víz alatti földnyelv köti össze a szárazfölddel, az ún. Peraszma. Itt található az 1907-ben hajótörést szenvedett osztrák Imperatrice hajó legénységének közös sírja.

Kedrodaszoszban ("Cédruserdo") a homokos tengerpart és a dúsan zöldello cédrusok együttese kínál páratlan élményt. Szujában pompás kavicsos tengerpartot, partmenti barlangokat és kristálytiszta tengervizet talál a turista, Baloszban pedig egzotikus lagúnát finom fehér homokkal, sekély zöld vízzel, s a Tiganit ("Serpenyo"), a kis hegyfok-szigetet. A fürdés után érdemes ellátogatni Imeri Gramvusza sziget velencei idokbol származó erodjébe is. Kis kavicsos strandot kínál Meniesz partja is, a Diktünnaion romterülete mellett, ahol gyalogtúrákra kiválóan alkalmas csendes tájat találnak a természetbarátok.

A megye sajátos szépségu vidéke a Madara is, a Lefka Ori kopár, 2000 m feletti hegycsúcsaival, amely izgalmas kihívást jelent a gyalogtúrák s a hegymászás kedveloinek.

Az ide látogatónak holdbéli tájban lesz része, kevéske cserjeszeru növényzettel, különféle vadvirágokkal s lélegzetelállító panorámával. Egész Krétán egyedülálló a Kurnaszi-tó is, az azonos nevu település mellett, nem messze a megyehatártól. A 20 m tengerszint feletti magasságú, 3,5 km kerületu és 23 m mély tavat barátcserje és mirtuszbokrok szegélyezik, s a meredek hegyeknek a nyugodt víztükörben visszaverodo képe fokozza a víz mélységének képzetét.

Ezzel magyarázható a legenda, amely szerint a tó feneketlen.