Krétai Diéta

Kréta egyik legnagyobb ajándéka az emberiség számára a krétai táplálkozás-kultúra, amely a mediterrán étrend legjobb hagyományait követi. A krétaiak hosszú átlagéletkora és a rendkívül alacsony halálozási arányszámok fo oka a helyi táplálkozás, amelynek gyökerei a távoli múltba nyúlnak vissza. A krétaiak azzal táplálkoznak, amit földjük nyújt nekik: gyümölcsökkel, hüvelyesekkel és egyéb zöldségekkel, tejtermékekkel és kenyérrel.

Ételeiket illatos fuszernövényeikkel ízesítik, édesítoszerként mézet vagy szolomézet használnak, s a kituno helyi borokat fogyasztják hozzájuk. A hús nem játszik fontos szerepet a napi étrendben. A krétai táplálkozási modell ideális egyensúlyt kínál olyan természetes termékekbol, amelyek pontosan azt tartalmazzák, amire az egészséges szervezetnek szüksége van.

Kréta lakossága igyekszik megorizni s a modern korba átmenteni az osi táplálkozási szokásokat. Hania megye sík és tengerparti részein rohamosan szaporodnak a biokultúrák, amelyekkel kiváló minoségu zöldségfélék, gyümölcs, olívaolaj, bor, mazsola és gabonafélék termeszthetok. A táplálkozás-kultúra alapja a kituno minoségu, tiszta olívaolaj, amelyet egyszeru sajtolással, kivonatok és állományjavítók nélkül állítanak elo, s amely jótékony hatással van a szív és egyéb szervek muködésére. Az étkezések elmaradhatatlan kíséroje és társas együttlétek hangulatteremtoje a bor, amely a sziget éghajlati adottságaihoz tökéletesen alkalmazkodó helyi szolofajtákból készül, és antioxidánsokban igen gazdag.

A borászat legalább 4000 éves múltra tekinthet vissza. Híres az apokoronaszi és kiszamoszi olívaolaj, s a kiszamoszi bort a legnemesebb fajták között tartják számon.

Citrusfélék Apokoronaszban és Kidoniában, gesztenye Kiszamoszban, pisztácia pedig Jeorjiupolisz síkságán terem kituno minoségben.

A hegyes tájakban bovelkedo Hania megye számos jellegzetes helyi terméket kínál. Az illatos növényeknek és gyógyfüveknek komoly hagyományai vannak: gyógyhatásuk miatt széles körben használja oket a népi gyógyászat, s ételízesítoként vagy fozet formájában is alkalmazzák oket. A tejfogyasztás Krétán alacsony, de a helybeliek igen sok sajtot fogyasztanak -elsosorban a félkemény gravierát (gróji sajtot), a kefalogravierát, a kemény kefalotirit, a lágy sajtok közül az anthotiroszt s a mizithrát, valamint a tejszínbol készült sztakát-, amelyek fontos forrásai a kalciumnak és a magas élettani értéku fehérjéknek, s szinte kizárólag szabadtartású, vad növényekkel és krétai füvekkel táplálkozó kecskék és juhok tejébol készülnek. A méhészet annak köszönheti sajátos jellegét, hogy a méhek az oshonos növényzettel és illatos füvekkel borított vidékeken mézelnek, és a mézet a méhészek természetes eljárással dolgozzák fel, a vitaminokat elpusztító hokezelés nélkül. Az állattenyésztés különösen a hegyi Szelinóban és Szfakiában fejlett, s az utóbbi vidéken kiváló minoségu mézet is termelnek.

Haniába látogatva adja át magát a krétai ízek élvezetének, s ízlelje meg a krétai "ambrózia" kimeríthetetlenül sokféle válfaját: a paradicsomos-sajtos pirítóst (dakosz), a krétai csigapörköltet (buburiszti hohli), a lágy mizithra és a félkemény graviera sajtokat, a lágysajttal töltött tésztabatyut, a kalicunit, a tengerisün-salátát (ahinoszalata), a hallevest (kakavia), a vadkecskét és a nyulat. Vidítsa szívét a krétai szoloskertek nektárjával, és segítse emésztését egy pohárka jégbe hutött krétai törkölypálinkával (cikudia) vagy egy csésze szurokfuteával (erondasz). Ne feledje: Ida hegyén még Zeusz, az istenek királya is krétai nektáron és ambrózián nevelkedett...